A döglött ló esete

Inspirációm

Elgondolkoztam egy kicsit a múlton nemrégiben, mivel a jelenben kaptam egy újabb impulzust. Korábban írtam, hogy vállalkozóként tevékenykedtem és nem is ment rosszul, ellenben amikor a gazdaság és a piacok elkezdték megérezni a 2020 Covid utáni romlást, nekem is be kellett látnom, hogy valami más után kell néznem…nem ülhetek a babérokon, mert baj lesz. Erre a felindulásra született meg a mostani bejegyzés.

A megfelelő stratégia fontossága

Van egy régi amerikai őslakos közmondás, ami azt mondja:

"Ha rájössz, hogy döglött lovon ülsz, a legjobb stratégia, ha leszállsz. ”

A "halott ló elmélet" egy humoros metafora, amely leírja azokat a helyzeteket, amikor az egyének vagy szervezetek továbbra is erőfeszítéseket fektetnek valamibe, ami már nem életképes vagy hasznos.
"Ha rájössz, hogy döglött lovon ülsz, a legjobb stratégia a leszállás. A működésképtelenség belátása helyett azonban az emberek tovább próbálkoznak olyan nem működő stratégiákkal, mint nagyobb ostor vásárlása, vagy több élelem elhelyezése a ló előtt…"

Kodak ékes esete

Ezt a metaforát tehát az üzleti életben használják, hogy rávilágítson a változással szembeni ellenállásra vagy az alkalmazkodóképesség hiányára, a sikertelen vagy leáldozóban lévő projektekkel- vállalkozásokkal szemben.

Klasszikus példa erre a Kodak esete. A régebb óta fiatalok biztosan tudják, hogy a Kodak évtizedeken át vezette a fotográfiai iparágat, ám amikor a digitális technológia elkezdte forradalmasítani a piacot, a cég túl sokáig ragaszkodott a hagyományos fotófilm-üzletéhez. A Kodak a digitális változáshoz való gyors alkalmazkodás helyett továbbra is a hagyományos modelljébe fektetett. A vezetőség azt gondolta, hogy a digitális technológia majd nem lesz képes helyettesíteni a klasszikus modellt. Végül az alkalmazkodás hiánya 2012-ben csődbe vitte a céget.

Ez az eset szemlélteti, hogyan vezethet kudarchoz a változásokkal szembeni ellenállás és a meghibásodott stratégiákba való befektetés. Létfontosságú az üzleti életben is felismernünk ha már valami nem működik és alkalmazkodnunk kell az aktuális piaci igényekhez.

Akit bővebben érdekel a KODAK felemelkedése és makacsságából fakadó bukása, az most az alábbi videóban megtekintheti.

A változás elutasítása

Az ember az egyetlen olyan lény a bolygón aki törekszik az állandóságra. Az a lény, amelyik nem csak hogy törekszik rá, de egyenesen ragaszkodik is hozzá nagyjából bármi áron. Nézzük meg azokat az embereket, akik képtelenek a rossz életkörülményeikből kiszakadni, mert félnek az újtól és a változástól. Még akkor sem hajlandók erre, ha a jelenlegi élethelyzetük mind fizikailag, mind pedig szellemileg egyenesen káros az életükre nézve.
Az ember továbbá hajlamos azt mondani az adott életkörülményeire és élethelyzetére, hogy “AZ ÉLETEM” “A SORSOM”.
Szeretünk mindennel azonosulni.
Nem?
Elvégzek egy iskolát és amíg tanulok “diák” vagyok utána meg mondjuk “közgazdász”. Megházasodunk és “férj-feleség” vagyunk.
Megszületik az első gyermekünk és “szülők” vagyunk.

Vizsgáljuk meg az életünket, a természetet ami körülvesz minket. Tudjuk bármire is azt mondani, hogy állandó vagy azt hogy folyamatosan változatlan? Ugye nem!

Tekintsünk most vissza ennek a bekezdésnek az elejére. Úgy kezdtem, hogy az állandóságra törekszünk igaz? A fentiek ismeretében viszont könnyen belátható, hogy ez az elvárás egyszerűen badarság. Elvárjuk az autónktól, hogy másnap is olyan állapotban legyen, mint előző nap mikor előtte egész nap mentünk vele. Kopik, használódik és előbb utóbb javításra fog szorulni. Elvárni az életünktől, hogy ne változzon miközben körülöttünk folyamatosan minden változik? Változik a természet, az időjárás, az útburkolatok minősége, az autónk állapota, a ruháink kondíciója, de még a Lidl Plusz akciók sem ugyan azok…Felháborító…

Amennyiben a kereskedés viszonyában kellene vizsgáljuk a változatlanság állapotát, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a tőzsde csak igazán az a hely, ahol az állandóságnak fikarcnyi nyomát sem vélhetjük felfedezni. A piacok állandóan mozognak és évről évre rotálódik a piacokon résztvevő emberek minősége és mennyisége egyaránt.
Hogyan feltételezhetjük tehát azt, hogy a 2-3 éves kereskedési rendszerünk állandóan megállja a helyét?
Folytassuk ezt a gondolatmenetet a nyerő és vesztő trade-ek vonzatában. A kereskedés során valószínűségekkel dolgozunk és ha úgy látjuk egy scenario esetén, hogy a nyerésre nagyobb a valószínűségünk mint a vesztésre (setup), akkor benyitjuk a pozíciót. Oké, de mivel ez csak egy feltételezés az elemzett múltbéli adatok alapján, így könnyen belátható a fentiek ismeretében, hogy habár a valószínűségek a mi oldalunkon vannak, azért a piacokon résztvevő emberek folyamatosan változnak.

A grafikon pedig nem más, mint a tőzsdén/kereskedésben résztvevő emberek megítélési átlaga az adott termékkel kapcsolatban.
Semmi humbug nincsen benne. A tőzsde és a grafikonok nagy része objektív vagy szubjektív döntések sorozatának a kirajzolódása.

Teljes mértékben téves az elvárása azon kereskedőknek tehát akik azt várják, hogy a kereskedői pályájuk majd úgy lesz egyik napról a másikra sikeres, hogy minden benyitott pozíciójuk profitban fog zárni. Az, hogy minden pozíciónk profitos lesz állandóan az gyakorlatilag képtelenség. Ahogyan ugyanígy téves az az elvárás is, hogy a stratégia amit ma használunk, az majd holnap is megállja a helyét. Bízhatunk benne, de nem elvárható.

A felismerés

Fel kell ismerünk és be kell látnunk, hogy bár az állandósághoz való ragaszkodásunk megadja a nyugalom illúzióját, egészen egyszerűen ez az egész csak a fejünkben létezik, csak magunkat akadályozzuk és romboljuk vele.

Nem csak hogy tisztában kell lennünk a folyamatos változás tényével, de egyenesen keresnünk is kell azt. Figyelnünk kell a jeleket, hogy mikor kell lépjünk és belülről saját indíttatásból kell cselekedjünk. Mindenki a saját életének a kormányzója és vezetője. Óriási felelősség tudom, de ez így van…aki mást mond az hazudik.

Döglött lovon ülök-e?

“A piac varázslói I-II.” c. könyveket olvasva nagyon sok hasznos gondolathoz juthatunk, ám én most kiemelnék egyet.

Elöljáróban annyi, hogy én ezt a 2 könyvet akkor olvastam, amikor küzdöttem a piaccal és önmagammal. DayTraderként nagyon sokat tanultam, teszteltem, naplóztam-elemeztem, tradeltem és egyszerűen nem jöttek az eredmények. Szét b*szott az ideg, hogy ennyi melót beletettem és nem működik. Voltak jócskán zokogva sikítva üvöltős perceim, amikor nem tudtam mit kezdeni magammal és az érzéseimmel, melyek a kereskedéshez voltak köthetők. Nagyjából minden feszültségünk abból származik, hogy tehetetlennek érezzük magunkat. Úgy érezzük nincsen ráhatásunk a történésekre és ez gyakran így van az élet más területein is. Az első ilyen alkalmaknál még elelfogadott az őrjöngés és a pusztítás, de illik megtanulni kezelni az érzéseinket.

Az idézetre szó szerint nem emlékszem de a lényege ez:
Végső soron minden stratégia képes nyereségesen működni, maximum nem az adott kereskedő habitusának megfelelően van kiválasztva.

Ez egy elég komoly mondat szerintem és óriási segítség lehet azoknak, akik idáig küzdöttek egy adott stratégiával eredménytelenül.

Tegyük tehát fel a kérdést önmagunknak de úgy igazán őszintén. Miért ragaszkodunk a mostani kereskedési rendszerünkhöz? Nem szeretném a szavakat a szádba adni, de mégis úgy gondolom sokaknak segítségül szolgálhat ha van pár példa:

Sokat fizettem érte, ennek kell működnie.
A haverom is ezzel profitos, nehogy már nekem ne menjen.
A mentorom is ezt használja, nekem is ezt kell.
Nem ismerek mást, ezt kell használjam.
Olyan sok melót beletettem a megtanulásába. Ne vesszen kárba.

Bizony velem is az történt, hogy 2 éven keresztül tanultam és gyakoroltam napi szinten egy DayTrade stratégiát, melyet naponta láttam a tanulós közösségben, hogy tud profitos lenni, láttam a mentoromtól hogy működik és nekem még sem ment.

Csak őszintén

Mi volt a baj?
Aki engem ismer az tudhatja, hogy habár pörgős személyiség vagyok mégis jobbszeretem a lassabb dolgokat. Szeretek meditálni és imádom a lassú reggeleket. Képes vagyok percekig csukott szemmel a nap felé fordítani a fejem és csak relaxálni. Amikor tehetem a reggeli kávémat is a kertet vagy a tengert nézve iszogatom és nem csak felhajtom. Hát igen…én meg mindezen tulajdonságaim mellé nekiálltam hogy majd jól DayTrader leszek és 1M TimeFrame-en kereskedtem. Gondolhatjátok mennyire lettem idegbeteg tőle.

A “Piac varázslói” c. könyv volt az, ami felnyitotta a szememet. Felismertem végre, hogy “Döglött a ló amin ülök”. Nem nekem való! A sok beletett munka és pénz ellenére képes voltam beismerni magamnak azt, hogy a DayTradelés nem az én személyiségemnek van kitalálva. Amikor elkezdtem kereskedni, akkor azt a szabadság elérésének érdekében tettem. Azzal, hogy az ember DayTradel azzal odaköti magát a monitor elé, és amennyiben olyan a habitusa mint nekem, soha nem lesz nyugodt tőle. Arról nem is beszélve, hogy a DayTrade teljesen szembe ment a kezdeti fő célommal, ami nem volt más mint a szabadság elérése. Így hát felhagytam vele. Ez olyan, mint amikor kínok közepette elvégzel egy egyetemet és a végén rájössz, hogy amit lehet vele csinálni azt egyáltalán nem akarod, nem te vagy és minden porcikád utálja…Ez is egy útkeresés, mint minden más.

Senki ne értse félre, ezek az én tapasztalataim. Nem a napon belüli kereskedés ellen szeretnék szólni, mert bőven ismerek olyanokat akik sikeresek benne és élvezik/kényelmesnek élik meg. Ugyan ez elmondható azon Swing kereskedőként kezdő traderekkel, akik valamiért nem képesek profitot termelni vele, kényelmetlenül érzik magukat benne, hogy olyan sokat kell vérni egy trade végére…simán lehet, hogy nekik pedig egy napon belüli stratégia lesz a nyerő.

Kényelmed az első

Azt tudtam, hogy soha nem fogom feladni a kereskedést és a tőzsdével való kapcsolatomat, de változtatnom kellett. Elkezdtem idősíkokat próbálgatni. A gyors profitszerzés helyett most az volt a fő szempont, hogy mi az amit kényelmesen lehet csinálni munka és gyerek mellett?

Felhívnám itt a figyelmet a “kényelmesen” kifejezésre!
Célszerű olyan idősíkot és kereskedési stratégiát válasszatok, ami kényelmes a számotokra.

Ennek nem az a célja, hogy a komfortzónán belül maradjunk vagy kilépjünk onnan. Azzal, hogy kereskedésre adtuk a fejünket már kiléptünk a komfortzónánkból és meghaladtuk önmagunkat. Tisztában kell lenni azzal, hogy ha a kerekedési idősík és a stratégia tud kényelmes lenni, akkor még mindig lesz bőven elegendő tényező a kereskedés során amit majd meg kell ugrania mindenkinek.

Fontos megjegyzés!

A bejegyzésnek nem az a célja, hogy ha 3 hónapután nem tudtál nyereségesen kereskedni a jelenlegi stratégiáddal, akkor állj neki ugrálni a kereskedési rendszerek között. Nagyon ártó lenne ez a bejegyzés, ha erre ösztönözné a kereskedőket. A kereskedni vágyók között így is elég sokan vannak azok, akik mindenféle socialmedia bejegyzések ígéreteire hetente váltogatják a kereskedési rendszereiket.

Saját tapasztalatom szerint nagyjából 2 év kell ahhoz, hogy kiderüljön neked való-e az adott kereskedési stratégia. És itt még pontosítanék egyet. Nem is biztos, hogy a stratégia lesz a ludas. Simán lehet, hogy a stratégiát megtarthatod, csak az idősíkokat kell változtatnod. Természetesen teszteléssel fog kiderülni, hogy mi az ami majd neked be fog válni.

Milyen a jó stratégia?

Én speciel azokat a stratégiákat részesítem előnyben amelyek faék egyszerűek. Ezt nagyon komolyan gondolom! Fél siker, ha ki tudod venni a kereskedésedből a szubjektív változókat és a kereskedés metodikája objektív elemzés alapján kételymentesen tud végbe menni.

Nagyon jól tud kinézni a monitorodon elemzés közben a kismillió indikátor, viszont a legjobb stratégiákhoz jellemzően egy, vagy egy sem kell.

Amennyiben DayTrader vagy, úgy válaszd meg a kereskedéshez szükséges idősíkokat, hogy 2-nél több ne nagyon legyen. 3-nál már sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy mellé megy valami éles helyzetben. Maga a stratégia legyen egyszerűen és világosan leírható-megfogalmazható. A legjobb ilyenkor az, ha tényleg olyan egyszerű, hogy egy teljesen laikusnak ha elmagyarázod megérti, hogy mi alapján hozod a döntésidet.

Swing kereskedőként is úgy gondolom, hogy maximum 2 idősík az amit érdemes figyelni. A kevesebb több elmélete itt is megkönnyíti a mindennapi dolgunkat.
Stratégia tekintetében itt is érdemes valami rém egyszerűt választani. Én nem szeretem sem az alakzatokat sem a trendvonalakat. Én személy szerint a PIN-bar-kat követem, és az adott valutára vonatkozó volatilitás és fibo figyelembevételével határozok célárakat.

Általánosan elmondható, hogy a continuation entry modellek működnek a legnagyobb valószínűséggel. Ezzel megint csak levettük a vállunkról annak a terhét, hogy megpróbáljuk megjósolni egy adott trend fordulóját. El kell tudni engedni azt az elvárásunkat, hogy a teljes mozgásban benne akarjunk lenni. Nincs jósgömbje senkinek és ha nem is akarunk egy jós szerepébe tetszelegni, akkor ezzel megint csak kényelmesebbé tudjuk tenni saját magunknak a kereskedést és a görcs és stressz helyett élménnyé tudjuk alakítani azt.

Szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről-legújabb tanfolyamokról?

Pár kattintással add meg a neved és e-mail címed és mi heti rendszerességgel küldjük neked a legújabb bejegyzéseket, amivel előre mozdíthatod a kereskedési karrieredet.

FELIRATKOZOM!

Minden Jog Fenntartva.