Visszatérésem a piacokhoz október környékére datálható, mivel eddigre már rendeződtek a dolgaim.

Még augusztus környékén felvettem mentorommal a kapcsolatot és bemutatta nekem a jelenlegi kereskedési rendszerét, ami nagyon tetszett. Igazán kecsegtetően hangozott mind az amit láttam és hallottam. El is kezdtem esténként tanulni jegyzetelni és tesztelni. Egy volt csak a bökkenő…hogy ez megint egy daytrade stratégia volt. Használtam is a rendszert élesben, sikerült elbuknom egy challange számlát. Nem mondom, hogy merőben más volt a stratégia, mint a korábbiak, de azért kellett hozzá egy kicsit más szemlélet. Hozzáteszem simán lehet, hogy több időt kellett volna eltöltsek vele. Éles számlámon sikerült profitot elérnem vele, viszont a bajom a fent leírtak szerint hamar kitalálható…az időhiány. Egészen egyszerűen nem tudtam minden egyes nap leülni a gép elé és követni a piacot. Továbbra is annyi fér bele a mindennapjaimba, hogy naponta 15 nagyon max 20 percet foglalkozzak a döntéseim meghozatalával, aztán jön a következő napirendi pont.

Most szeretném nektek pontról pontra bemutatni, hogy ennyi idő kihagyása után milyen érzések vannak bennem, amikor a chartok elé ülök, hogyan éltem meg ezt a kihagyást és milyen gátló tényezőkkel szembesülhetnek azok, akik rákényszerülnek egy-egy ilyen hosszabb kihagyásra?

Amikor elkezdődött az az időszak, hogy nem tudtam leülni a chartok elé és kereskedni, akkor volt bennem egy ilyen szétszakadok érzés. Ugye a fent leírtak alapján volt bőven teendőm, így gyakorlatilag esélyem sem volt a kereskedésre. Azt éreztem belül miközben mást csináltam, hogy “nem hiszem el, itt vagyok, végre nincs főállásom, és a vállalkozás amit szintén imádok építeni nem enged oda a másik kedves tevékenységemhez”. Ez a feszültség és ez a belső kettészakadás érzése egyértelműen abból fakadt, hogy képtelen voltam a jelenben lenni és megélni annak a pillanatnak az örömét, hogy én ott és akkor céget építek és annak a fontos teendőit végzem éppen el. Ez az élet számos területén megfigyelhető egyébként. Gondolj csak bele egy olyan alkalmadba, amikor letetted a fenekedet a kanapéra, vagy a hintaágyba és csak néztél ki a fejedből. Az emberek nagy részénél, akik megszokták hogy mindig csinálnak valamit nagyon hamar jelentkezik a bűntudat érzése, hogy ő nem pihenhet…tennie kell valamit mert azt diktálja az agya. Elsőként ez talán iskolás korunkban jelentkezik, amikor leülünk a TV vagy számítógép elé, viszont tudjuk hogy a tanulással kellene foglalkozzunk. A mai ember nagyon nehezen tud leülni és semmit tenni. Esetemben egy kicsit más volt a helyzet, mivel kettő szeretett tevékenység közül kellett választani. Természetesen nálam is meg van a jelenség, hogy leülök és elkezdek kattogni, hogy most azért volna dolgom, de azért egyre sikeresebben küzdöm le ezt a problémát.

Elkezdtem újra aktívan követni a valutapárokat és azt vettem észre a korábbi kihagyásaimmal ellentétben, hogy míg régen rendesen rágörcsöltem a témára, hogy profitot kell és szeretnék elérni, hogy kapkodok a tanulással/teszteléssel, tesztelés közben is folyamatosan azon kattogok, hogy már nem itt kellene tartanom, hanem réges- régen az aktív kereskedésnél, de most ez nincsen meg. Végtelen nyugalommal tudok hozzáállni az egészhez. (Itt megjegyezném, hogy teszek a nyugalmamért. Ha tehetem minden este lefekvés előtt meditálok és kipróbáltam a CBD cseppeket, ami elég hatásosnak bizonyult. Aki szeretné kipróbálni, annak most a linkemen keresztül 15% kedvezményt tud biztosítani a Naturecan. Hozzáteszem, semmilyen módon nem támogatja a blogomat a Naturecan, pusztán tudom hogy nem olcsó dolog és ha már van ez a lehetőségem felkínálom nektek.

Nyugalom és béke, miközben fókuszált tudok maradni, képes vagyok az adott pillanatban történtekre fókuszálni. Korábban is voltak kisebb- nagyobb kihagyásaim, de akkor a fent leírtak majdnem mindegyike jelentkezett. Nem az a probléma ezekkel a gondolatokkal és érzelmekkel, hogy vannak, hanem az hogy nem tudjuk kezelni őket és gátolják az előrehaladást. Ez egy paradox érzelmi és viselkedési forma, mivel azért görcsölünk, hogy már nem itt kellene tartsunk, feszülünk-idegeskedünk rajta, hogy profitot kellene termeljünk, miközben pont ezek a tényezők fognak minket gátolni. (Emberi természet megint csak…ülj le 1-es.) Ez a jelenség nem csak a tőzsdén, hanem kvázi hagyományos karrier és vállalkozás építés során is megfigyelhető. A vállalkozás építésnél jellemzően akkor, amikor éppen csak kitermeled a járulékaid és költségeid, ellenben ebből kellene fenntartani egy egész családot…Ráfeszülsz, hogy elnyerd a melókat, de ilyenkor a rezgésszinted a béka segge alatt van és érzik az ügyfelek, hogy hiéna vagy. Következmény: nem téged választanak.

Igen habár ennyi mindent csinálok egyszerre, szeretek több lábon állni. Éppen ebből kifolyólag van főállásom is, mert így nem kell a fent említett akadály miatt aggódjak, hogy a kereskedésből/vállalkozásból kell eltartsam a családot. Ha nagyon megerőltetném magamat menne, viszont még nincs akkora számlám, hogy ezt kényelmesen megtehessem és még nincs akkora a cég árbevétele sem, mint ami kitűztem magam elé célnak. Mentálisan sokkal nyugodtabbak tudunk lenni kereskedőként, ha a napi bevásárlást, nem az adott napi/havi profitunkból kell fedezzük. Közepesen kockázatvállaló embernek gondolom magamat, jól felépített rendszerrel az élet más területein is, így mindig van egy védőháló, ami átmenetileg megfogjon ha kiesne egy láb. Előző munkahelyemen felmondtak nekem, viszont mivel van a vállalkozás és mellé a tőzsde, így nem estem kétségbe, sőt éppen jól is jött mert 2 napra rá érkezett egy szállítmány, amit nem tudtam volna lehozni, ha továbbra is dolgozom. Ezen felül megtörtént a komplett marketing fotózás, és a szállítmányt gyakorlatilag egy hónap alatt el is sikerült adni, így azt kell mondjam, hogy ennél jobban nem is alakulhatott volna a dolog. Ezen felül hiszek abban, hogy megfelelő gondolkodásmód mellett, mindig annak kell történnie ami, mert ez visz minket a fejlődés és növekedés szerinti helyes irányba.

Abszolút pozitívan fogtam fel a dolgot. Egy adott szituációban egy dolog felett van kontrollunk. Saját magunk felett. Megtörtént a felmondás és ahelyett, hogy kétségbe estem volna, teljes fókusszal toltam a vállalkozást. Bérmunkák, gépek beüzemelése, tartalék alkatrészek rendelése, adminisztratív ügyek intézése, mellette álláskeresés és fokozatosan a tőzsdéhez való visszatérés. Ha megfigyelitek, akkor ez a több lábas rendszer tette lehetővé, hogy nyugodt maradjak. Ezért bíztatok mindenkit arra, hogy építsen legalább még 1 lábat, mert a főállás csak a biztonság illúzióját adja meg neked. Előző héten még túlórázol, teszed bele az energiát, a következő héten pedig felmondanak. Semmivel sem biztosabb, mint egy vállalkozás, csak itt nem neked kell megtalálni az ügyfeleket. Ez az eggyel korábbi bekezdésre is igaz, hogy nem kell kapkodni. Nem kell siettetni a folyamatot. Ott vagy jó helyen és időben ahol éppen tartasz. A lényeg itt is a konzisztencia, hogy csináld és előbb-utóbb lesz eredménye.

Érdemes lassan visszaépíteni a rutinokat: először csak elemzés, majd kisebb pozíciókkal való visszatérés. A lényeg a fokozatosság és a mentális frissítés.

Igen. A kereskedési „magabiztosság” gyakorlathoz kötött dolog. Néhány hét strukturált elemzés és naplózás után ez visszaépül.

Jelentősen. A több felelősség és időhiány növelheti a stresszt és csökkentheti a fókuszt, ezért fontos egyszerűsíteni a rendszert, hogy kevesebb döntést kelljen hozni.

Igen, de inkább swing traderként. Az idő alapú kereskedés (pl. daytrade) kevésbé fér bele hektikus élethelyzetbe.

Erősen. Az energia nagy részét az új projekt köti le, ezért fontos, hogy kereskedőként ilyenkor ne akarjunk tökéletesen teljesíteni. Ha túl sok a tennivaló, célszerű inkább szüneteltetni egy időre a kereskedést.

Az, hogy valaki rögtön a régi mérettel akar visszatérni. Balckteszteléssel- naplózással kell kezdeni. Mindig kisebb pozíciókkal kezdj, amíg a rendszered újra stabilan tudod használni.

Újat kell építeni. Nyitottnak kell lenni akár más kurzusok adta stratégiai elemekre. Egy stratégia megépítése nem egyszerű dolog. Célszerű egy stabilan működő rendszert megtanulni és azt magadra alakítani.

Segít felismerni, hogy a bizonytalanság normális. A tudatos visszaépítés és a mentális fegyelem új lendületet ad. Mindig maradj a jelenben és figyeld magadat, reakcióidat.

Csak akkor, ha a régi rendszer már nem illik az új élethelyzetedhez. Ha nem, akkor egyszerűbb, időtakarékosabb a régi stratégiát használni.

Átlagosan 2–6 hét. A lényeg a következetes elemzés, naplózás és kisebb lépésekben történő visszatérés.