Korábban írtam, hogy sosem a jelenleg futó tradekre fókuszálok, hanem a következő lehetőségekre, így mentálisan le tudom választani magam az érzelmi hullámzásokról.

Ennek ellenére mindig megvizsgálom, hogy hol ment mellé esetleg valami.
Előző pozícióbemutató bejegyzésemben kitértem rá, hogy a JPY tradek benyitása sajnos nem felelt meg a kockázatkezelésemnek, mert a JPY párok korrelálnak egymással. Azaz ha az egyik ellenem ment, akkor jó eséllyel az összes többi is megteszi azt.

Így jutottunk el oda, hogy mind a 4 JPY tradem loss lett.

Elgondolkoztatott az, hogy régebben hogyan éltem meg egy ilyen vesztő szériát, mivel manapság aligha hat meg.

Ennek hozománya lett a Tőzsdepszichológia témában megjelent legújabb bejegyzésem, amelyet az alábbi gombra kattintva érhetsz el.

Ebben az esetben a legfontosabb tanulság, hogy mindegyik trade JPY páron lett megkötve, még ha különböző valuták ellenében is. Ezáltal megszegtem a diverzifikációs szabályomat. A szabály szerint, ha már van egy kötés az adott bázisvalutára, akkor maximum még egy pozíció nyitható ugyanarra a valutára, különben a kockázatkezelés sérül.

A diverzifikáció a befektetések kockázatmegosztását jelenti. Lényege, hogy különböző eszközökbe fektetve csökkentsük az árfolyamok hektikusságát, átlagoljuk a hozamokat, és védjük a portfóliót az extrém kilengésektől.

Ez az eset rávilágított arra, hogy a szabályaim szigorú betartása elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez.