Amikor kezdő kereskedő voltam, akkor érdekes módon el sem jutottam addig a gondolatig, hogy hol a kiszálló, mivel nagyon beszállni sem tudtam úgy, hogy az megfelelően legyen pozícionálva. Amikor az már ment, akkor tisztán emlékszem hogy amint elért egy általam egészségesnek vélt profit mennyiséget azonnal zártam manuálisan. Elég sokáig (képzettségem hiányában) TP-t egyáltalán nem alkalmaztam, csak SL-t, azt viszont a kezdetek óta.

Ahogy telt az idő megvettem a ProSharkot és ott Zoli belém nevelte az elején a fix 5RR TP-t. Menet közben természetesen az ő véleménye is változott ezen a téren, de ennyire ne szaladjunk előre az időben. Viszont majdnem 2,5 évig fix RR-es TP-vel dolgoztam, ami kezdőként óriási könnyebbséget jelentett a számomra.

Itt fontosnak találom megjegyezni, hogy sosem fogjuk tudni kivenni az összes profitot egy adott mozgásból! Sokszor olvashatjátok tőlem, hogy ne támasszatok téves elvárásokat se magatokkal, se a piacokkal szemben. Ezzel kapcsolatban sincs ez másképpen.

Kivéve ha Trump haverjai vagytok és előre leadja a drótot, hogy mit fog nyilatkozni. Akkor mondjuk pont a jó felén vagytok az emlegetett testrésznek.

Szempontok, ami alapján meghatározhatjuk a TP-t. Az alábbi példákat én mind kipróbáltam, sőt alkalmaztam is vagy a mai napig alkalmazom. Mindegyiket elég sokáig teszteltem, hogy tudjam működnek és át lehet velük hidalni a fent említett pszichológiai akadályokat.

Nézzük a fenti három példát külön-külön:

Sokáig én is ezt a kilépési stratégiát használtam. Nézzünk is rá egy példát:
Teljesség igénye nélkül (nem stratégiám szerint lettek ezek a tradek felrakva) mindkettő pozíció esetében FIX 3RR a cél ár.

Az első pozíció esetében ez egy sokkal laposabb árfolyam mozgás, így ha már BE-be húztuk a trade-et, akkor ennek annyi. Amennyiben nem húztuk BE-ba, úgy rosszabbul jártunk, mert LOSS-os tradet könyvelhetünk el.

A második szituáció esetében sokkal nagyobbak lettek az impulzusok így működött a trade.
Abban az esetben, ha az első trade-et veszteségesnek könyveljük a második esetén pedig 3RR lett a TP úgy összesítettben 2RR üthette a markunkat.

Előny: Végtelenül egyszerű, hiszen a PSC trader pozíció méretező kis makró is képes automatikusan mindig fix 3-5RR-t TP-nek beállítani, nincs benne szubjektív döntés, gyorsan beállítható.

Hátrány: A probléma ezzel a TP meghatározással, habár én is elég sokáig ezt alkalmaztam, hogy nem az árfolyam mozgásából van származtatva, teljesen különálló és független tőle. Nem veszi figyelembe az elmozdulások aktuális méretét.

Ebben az esetben egy kicsivel már jobb a helyzet, mivel az adott valuta pár/kereskedési termék grafikonjából ered a TP. Már nem teljesen független tőle. Ellenben ezt azok tudják max használni, akik swingelnek, azok közül is azok akik tényleg hetekig/hónapokig tartják a pozíciókat. Ebben a fajta meghatározásban a nagy távolságok miatt benne van, hogy egészen egyszerűen visszatér az árfolyam a belépési szintünkre. Túlságosan messze lesz egy daytrader számára a kiszálló. Őszinteforex-et aki követi az tudhatja, hogy Gábor ezeket a szinteket használja kilépésre, amikor swingel.

A Fibonaccira én úgy tekintek, mint a kereskedők kombinált fogójára.
Amikor kell akkor korrekciós szinteket mérünk vele, amikor kell, akkor Premium/Discount zónákat határozunk meg vele és igen, ez jó lehet a TP szintünk meghatározására is.
Személy szerint én swing kereskedőként is ezt részesítem előnyben. Nem saját találmány, mert a Prosharkon belül Zoli volt az akinél először láttam ennek a használatát TP szintek meghatározására. Habár Zoli daytrader gyönyörűen át lehet a daytrade során alkalmazott eszközöket alakítani a swingre.
A feladat rendkívül egyszerű. Amikor megkaptuk a kereskedési jelzést, akkor meghatározzuk, hogy hol szeretnénk belépni, SL megy a csúcs fölé, a TP-t pedig…

Nos a TP-t úgy határozzuk meg, hogy az előző impulzusra felhúzzuk a Fibo-t és célozzuk a 0,27-es vagy a 0,68-as szintet. Az, hogy pontosan melyik szintet célzom azt nálam az határozza meg, hogy a 0,27-es szintig teljesíti-e az árfolyam a 2RR-t. Az alábbi példában pont akkora méretű stoppal tudtam pozíciót nyitni, hogy a 0,27-es Fibo-ig teljesíti az árfolyam a 2,53RR-t, ami nekem bőven elegendő a piacból. Ott a TP-m, szeretek viszonylag biztos profitokat zsebre tenni.

Nézzük mi van abban az esetben, ha a 0,27-es Fibo szintig nincs meg a korábban említett 2RR?

Az alábbi esetben csak nagyobb stoppal tudtam a piacra kerülni, így kénytelen vagyok egy rosszabbul pozíciónált trade-et menedzselni. Ebben az esetben sem kell kétségbe esni, kicsit később vettük észre a pozíciót, de látjuk benne a potenciált és nem szeretnénk kimaradni a mozgásból. Ebben az esetben a Fibo 0,68-at célzom. Itt meg kell jegyezni, hogy ezek a trade-ek sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek BE tradek, azaz az árfolyam visszatér a belépési szintemre, mint azok amelyek kisebb stoppal kerülnek megnyitásra. Ennek az oka az, hogy sokkal nagyobb teret hagyunk az árfolyamnak arra, hogy egy nagyobb korrekcióval visszatérjen a belépési szintükre.